Szilasi László: Zsófia szüzessége

" Ha ott ültek a nagy vacsoraasztal körül és bricseszük buggyosodott, tele aprófeju bogánccsal, és vastagon felhozött a szaguk - az átizzadt és rájuk száradt ingek fojtó, bosszantó módon mégsem kellemetlen szaga - ilyenkor mégis el tudott gyengülni a felemás érzéstol, hogy gyulölje vagy szeresse oket." 3
I. Zárt és nyitott: az otthon és az idegenek
Azt nem tudom, hogy elso: érzékelo , második: retrospektív, értelmezo vagy harmadik típusú: történeti olvasás volt-e,megértés (intelligere) , értelmezés (interpretare) vagyalkalmazás (applicare) , 4 mindenesetre amikormost, tizenöt év után, eloször olvastam (újra) Esterházy Péter Fuharosok címu regényét, elso alkalommal szinte kizárólag csak a saját, akkorimargójegyzeteimre voltam képes igazán figyelni.
Az derült ki belolük, hogy a szöveg stílusát egységesnek, az elmondotttörténetet pedig zártnak és átláthatónak véltem, ám a jelentéstulajdonítást,sajnos, ideiglenesen halasztanom kellett, a szentenciózus idézetekigen nagy, ráadásul roppant bizonytalan száma, diszperz és szerteágazóvolta miatt - a szöveg jelentésérol majd késobb nyilatkozom, ha majdminden idézetet megtaláltam és saját szövegkörnyezetében megértettem. Nagyon zárt és nagyon nyitott tereket érzékeltem teháta szövegben, mint az egykorú recepcióban 5 oly sokan.A szöveg stílusának egységes sége, 6 tömör ségeés ökonomikus sága hangsúlyozottan zárt (balladisztikus,példázatos, mitikus, allegorikus) olvasási alakzatokat hívott elo, 7 melyeket azonban a legtöbb esetben alaposan fellazított az idézetek dezintegráló ereje. Amikor tehát Balassa Péter azt mondta,"[a] történéssor téli hajnalon, valamikor , a század végi orosz-kelet-európaifalusi világ kellékei, atmoszférája, ornamensei, illetve ZÁRT [Kiemelésitt tolem. Sz. L.] tere és valamilyen NYITOTT [Kiemelés itttolem. Sz. L.], szakaszosan ismétlodo "népvándorlás", "tatárdúlás"(stb.) stilizált, történelmileg változó pankrációja között zajlik", olyan értelmezését adta a szövegnek, amelyben az - mellékesen- eleve tematizálni látszik saját késobbi fogadtatásának fobb kereteitis.

Egységes stílus ad otthont az ismeros történetnek. A citátum - minta Fuharos - betolakodó.
Amikor aztán, saját margináliáimmal lassanként mégiscsak betelve,Esterházy szövegével is foglalkozni kezdtem végre, hamar kiderült,hogy a történet-és-stílus versus citátumok, illetve zárt versus nyitott szembeállítás továbbra is érvényes, csak immár alighanem inkábbmegfordítva. Egyes (számomra valami miatt fontossá vált) mondatokemlékét, az ezen (azóta is magammal hordozott) mondatokra és nem vártlelohelyükre való rácsodálkozást ma sokkal fontosabbnak tartom, mintaz (immár: nyilvánvalóbb) idézetek származásának kiderítését. A Fuharosok szövege mindenestül és visszavonhatatlanul az Esterházy-corpushoztartozik immár, a szarvasbogármennydörgés itt van otthon, nemSzocs Gézánál, a citátumok ebben a kontextusban élnek igazán- még ha stilárisan talán jobban ki lógnak is a szövegbol, mint tizenötévvel ezelott. Ez az egységét (örömtelien) elvesztett stílus ma mártalán nem képes zárt (pontosabban: talán képes nem zárt)olvasási alakzatokat elohívni: elotérbe kerülnek a mind ez ideig zártnakés egységesnek vélt történet dezintegráló bonyodalmai. 8
A citátumok otthon vannak. Kiismerhetetlen stílusú, idegen történetekérkeznek.
Hát megjöttek!
II. Egy szerelmi háromszög
A szöveg pillanatnyilag forgalomban lévo értelmezéseiszerint a Fuharosok elsosorban egy eroszakos defloráció története. Régrol ismeros poszt-mitikus, pszeudo-rituális beavatás-story,amely jellemzoen allegorikus (Szörényi) vagy románcos (Szegedy-Maszák)elbeszélésmódban jeleníti meg magát. Ezt az alaptörténetet egészítiki és szövi át a Lovag nak és a Fuharos nak az értelmiségiés a Hatalom (Szörényi), az igazság és az ero (Szegedy-Maszák), aszellem és a hatalom (Imre), valamint a szó és a tett (Balassa) szembenállóprincípiumainak egyértelmu és nyilvánvaló kimenetelu harcaként értettelhúzódó összecsapása. A Fuharosnál ott van minden, 9 amibol mindenki ért s ami elott mindenki meghajol (igazság, 10 szerelem, 11 pénz és hatalom), a Lovagnak semmi ilyesmijenincsen, csak szavai vannak - egyáltalán nem meglepo tehát, hogy alulmaradaz egyenlotlen küzdelemben, s hogy a történet tulajdonképpen az ohalálával ér tragikus véget.
Nos, a szupplementumra 12 érdemes most is nagyonodafigyelni. Kezdjük az elején, és haladjunk apránként.
Elso pillantásra valóban nehéz úgy látni, hogy a gyenge és intelligensLovag meg az eros és otromba Fuharos harcából nem az utóbbi kerülki gyoztesen. Ám - bár sokan és joggal figyelmeztettek a talán túlságosanis kínálkozó allegorikus jelentésekre és ezek fenyegeto veszélyeire- a szöveg közvetlen formában tulajdonképpen sehol nem támasztjaalá sem a Lovag = értelmiségi, igazság, szellem, szó, illetve Fuharos = Hatalom, ero, hatalom, tett azonosságokat, sem azokszembeállítását, s foként nem hierarchikus oppozíciójukat.
Keveset beszélnek róla, hiszen nyilvánvaló, és valóban kétségtelennekis tunik, hogy mindez alapvetoen maga a rút és a szép szembenállása.Míg a Lovag tulajdonképpen egy gyomorforgatóan csúf (24.) kripli -teste csenevész (31.), gyönge és parányi, nyaka nincs, feje hatalmas,térdben púpos (25.) - addig a fuharosok (valahogy úgy, ahogy MészölyMiklósnak a mottóm által megidézett Családáradás ában a muslincák :izzadtságszaguk fojtogató, bosszantó módon mégsem kellemetlen), nos,a fuharosok roppantmód szexisek. Nyugodtak, mint a hegyek (8., 47.),testük szálfa, combjuk daliás (9., 30.), fenségesek (10.), delik (26.),hatalmasak (27., 30.) és nagyon szépek (30., 34.).
Arról azonban szerintem nem nagyon lehet szó, hogy a csúf és a szépszembeállítása egyben az értelmiségi és a Hatalom alá-fölérendelt viszonyát is leképezné. Ennek az allegorézisnek alighanemelsosorban a fuharosból a 'bátorság' szó hallatán kirobbanó monológ(35-37.) képezhetné az alapját. A fuharos (végtelen iróniával) a beszéloember, az elmés szórakoztató, az élo lelkiismeret, a nyakas ostorozóés a két lábon járó erkölcsi mérce szerepét kínálja fel a Lovagnak,egyben azonban (vészjósló komorsággal) közösségükre figyelmezteti,miheztartás végett pedig alázatra és háládatosságra inti. A felkínáltszerepben valóban nem nehéz észrevenni az udvari bolond pozícióját- ami azonban, ha jól meggondoljuk, tulajdonképpen nem is olyan csekélyhatalom. Ha tetszik, történelmileg is az udvari bolondé volt az elsoolyan intézményesített helyheztetés, amely - a népi kultúra mindenkorihierarchiaellenes, karneváli jellegét hordozva - ellene szegült afelülrol jövo, átlátható hatalom világos képzetének, s mindig bizonytalanhelyzetével elorevetette a hatalom újabb, szövedék-jellegu szervezodésénekkorszakát. A fuharos - szándékaival alighanem ellentétben - éppena Lovag udvari bolonddá minosítésével nyirbálja meg saját hatalmánakkizárólagosságát. Hatalom nem kizárólag felülrol jöhet, 13 és nem mindig elnyomó jellegu. A Hatalom minden lyukból, a bolondlyukból is elobújhat. És elo is bújik.
Az igazság az ero ellen? A csúf és a szép kisarkítottellentétébol - valamiféle harmónia vagy eroegyensúly érdekében - talánvalóban az a remény és olvasói elvárás következik, hogy a fuharosokcserében legyenek ostobák, a nyers eronek köze nem lehet az igazsághoz,a Lovag meg persze legyen bölcs: ha gyenge is, az igazság birtokosa.Ám a szöveg ezt az igényt nem elégíti ki. A Lovagról kizárólag sajátmaga állítja, hogy neki " a kelleténél több észt [...] adott az Úristen " (26), mások szerint agyalágyult, ütodött és félkegyelmu(26.), Bolondka is a neve, a fuharosok viszont (igazolódni látszóönjellemzésük szerint) mindent tudnak, amit a Lovag (36.): megértikegymást és alárendeltjüket (9., 37.). Ha van, a baj éppen az, hogya fuharosok nem csúnyák, nem is szépek és buták, hanem szépek és okosakis egyben - és még szóba is állnak mindenkivel, és ráadásul nagyonerosek. Az igazság és az ero oppozíciójának lehetoségét nem egy rejtett,de önmagában is sokszólamú pozíció (mint például az udvari bolondé)bontja le, hanem explicit teoretikus értekezés. Az értekezés konklúziójaunalomig ismert: " Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, egyúttal eros is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami eros. " (44.) Az értekezés maga azt sugallja, hogy ez az eljárás,az igazság kárára, az ero diadalmas cselfogása volt. A szöveg következomondatát azonban nem szokás idézni. " Melyik szedett hát rá bennünket? "(uo.) Egyáltalán nem vagyok bizonyos benne, hogy ez a nyitva hagyottkérdés kizárólag az azt követo mondatra (" Érzékeink vagy neveltetésünk? " uo.) vonatkozik.
A szellem és a hatalom szembeállítása szinténkissé elsietettnek tunik. A Lovagról szintén kizárólag csak sajátmaga állítja, hogy neki " a kelleténél [...] kevesebb [...] hatalmat adott az Úristen " (26), a fuharosok viszont, bár nagyonsok tekintetben hatalmasok és valóban sok mindent felforgatnak, hangsúlyozottan nem mindent. Én a magam részérol mindenesetre elhiszem Zsófinovéreinek, hogy nem élveztek el . Az kétségtelen, hogy példáula Lovag belépoje valóban nem nélkülözi a szellemet. "[S] okkalta félelmetesebb az, ami nincs " - mondja Zsófia (22), s a sokat idézettkijelentést a Lovag azonnal példásan dekonstruálja: " nos, nincs, jó, rendben és nagyon jó, hogy nincs, félelem, a kisasszonynak esze ágában sincs, a bornyú miért is félne a vágóhíd elott - nincs félelem - bár nem épp a kisasszony mondotta, hogy sokkalta félelmetesebb az, ami nincs - " (23.) Nem hatalom ez? Az pedig, hogy - ezzel szemben- a fuharosokban egyáltalán ne volna szellem, az egész egyszeruennem áll: muveltségük és tájékozottságuk, beszédük filozófiai mélysége,idézetességre való hajlandóságuk (egyébként érdekelne: a szereplok tudják-e , hogy idéznek?), nos, mindez egyáltalán nem maradel állítólagos ellenfelükétol. Sot: hatalmuk elsosorban éppen ebbenáll. (Néha talán kissé közönségesek. Ki nem szarja le.)
Végül pedig a Lovag-Fuharos szembenállás szó és tett oppozíciójakénttörténo újraértése már csak azért is mélyen problematikus, mert eza valóban hihetetlenül tömör szöveg mindvégig kínosan ügyel rá, hogye fontos szereplok azonos mértékben legyenek jelen mindkét területen.Szavaik azonos súlyáról már volt szó. A tettek tekintetében, kétségtelen,sokat nyom a latban, hogy a központi jelentoségunek vélt cselekedetet,Zsófi deflorálását egy emlékezetes jelenetben, a Fuharos hajtja végre.Ezzel kapcsolatban mindenekelott azt hangsúlyoznám, ami az egész szövegbola legközismertebb: nem egyedül hajtja végre. " A lovag orjöngve rárontott a fuharosra, az hátracsapott, félresöpörte, medve ahogy az ebeket, csiba, te, verd csak a hátamat, verd az éket, verd csak, ravasz Bolondka. " (47.) A fuharos itt szó szerint pótlék, pótszer,eszköz, tárgy - itt is, mint oly sokszor másutt. Ha pedig elfogadjuk,hogy a szöveg elején ezt a jelenetet elolegezi meg az "[é] ket ver belém a fény "-szerkezet (10.), akkor a Lovag itt (mint éket)felhasználván ot, egyben azonosul is a Fuharossal, hiszen megszerezteeddigi legfobb attribútumát (a fényt).
Talán éppen ezért van az is, hogy a Fu h aros nevébol épp egy ék alakú betu hiányzik, vagy cserélodött le. De nem kell sokáigkeresnünk. Ott van, mindig is ott volt, a Lo v ag nevének kellosközepén. 14
A Lovag tette e tekintetben bizony hatékonyabban kasztrál, mint atalán fiktív és eleve csúfos kudarcra: épp ellenkezo hatás eléréséreítélt (de az írásképpel szintén jól megtámogatott) noi próbálkozások." Bizony!, így nénéim, úgy elmartam a tökét, belezodült ót v aros fu h aros (Kiemelések tolem. Sz. L.) , két marokkal, bodülve csapott volna, mondtam, ez a leg frissebb párizsi módi...Nálam eznem vált be, mert eleve jólesett neki. Talán heresérve volt szegénynek.Szegény, szegény." (50.)
Ám mindemellett be kell vallanom azt is, hogy számomra korántsem bizonyosa Fuharosnak még ezen eszköz-jellegu elsosége sem. A Fuharos (és aLovag) eroszaktétele után keletkezik a szöveg testén is egy nagynyílás. Az elso kiadásban húsz darab nagy kötojel jelöli. Van azonbanelotte már egy kisebb nyílás is. Öt nagy kötojelbol áll. A következoszöveg elozi meg.
" - szédültem, szédültek a combjaim és szédült minden izmom, emelkedtem magamban: én vagyok a lehetoség! - de azután zsugorodni kezdtem, rossz, émelyíto, bizonytalan érzés volt - csontomig, tovább - Határhoz értünk, jajj, sikoltottam, és erosen markoltam a térdét, túl, onnét is, át, beljebb, mély, mély - Szeretlek. Adja meg nekem Istenem, hogy mindig meghalljam és másokkal, szinte boldog részegséggel, megéreztessem a dolgok végtelen zenéjét. Csak szerelem képes mozgatni a létezoket. Csönd, fény, fehér, sík, lomb, szél: ez vagyunk. "
Hát, itt, szerintem, azt a tettet mégiscsak végrehajtotta a szavak(tényleg: ravasz) embere, nem állt meg az elojáték mindig kissé elmosódóhatárain.
Ha pedig mégis tévednék, a novérek velem együtt tévednek, hiszen késobbazt mondják: " jól van hát, Zsófika, meg vagyunk elégedve veled, láttuk, helyén a szíved, s kezdetnek , foleg hogy vég, nevetnek, Bolondka megteszi". (50. Kiemelések tolem. Sz. L.)
A tett mindig írva van. A szó cselekedet. (Az idézetben a 'határ'szó nem véletlen: mindez valóban Ottlik nyoma. 15 )A szó és a tett, a Lovag és a Fuharos szembenállása feloldódik. Kontúrjaikfelbomlanak. Az oppozíció megfordul, majd elmosódik.
Elemei egybefolynak .
Zsófiban.
Nos, meggyozodésem tehát, hogy a csúnya Lovag és a szép Fuharos vitathatatlanszembeállítása egyáltalán nem vonja maga után sem az értelmiségi ésa Hatalom, sem az igazság és az ero, sem a szellem és a hatalom, sema szó és a tett oppozícióját, sot megfordítja és módszeresen lebontjaazokat. Arról most nem is beszélve, hogy tulajdonképpen a mindennekalapjául szolgáló csúnya-szép-szembeállítás sem örökéletu. Hiszenmindenki gyönyöru (28.). A szöveg egy kitüntetett pontján pedig mégmaga a Lovag is megszépül (" a szépség, amely itt ragyog annak, aki fölismeri ", 40.), majd pedig kivívja az érzéseknek azt az ambivalenciáját,ami eddig csak a fuharosok szexis, szép és izgató brutalitásának jártki.
" Lovag! Szeretlek! Gyulöllek! " (42.)
A Lovag és a Fuharos. Hagyjuk, hadd oszcilláljanak tovább. (Két napmúlva magától elmúlik.) De a harmadik elemmel van még némi dolgunk.Mi a helyzet tehát Zsófival?
Zsófi annyiban mindenképpen kitüntetett szereplo, hogy - lévén o atörténet elbeszéloje is egyben - szavai konstitutív erovel bírnak,s mint ilyenek, megkérdojelezhetetlenek. A Fuharosok világátZsófi szavai teremtik meg. Beszédének stílusát egyébként is kíméletlenigazmondás jellemzi elsosorban, az o gyerekszája számos tekintetbensokkal brutálisabb, mint a fuharosok, és sokkal bölcsebb, mint a Lovagbeszéde. (Pl.: " dehát, édeseim, miért ily kelletlenül? Vajon nem azok toppantak be, kikrol annyi színes szó esett és álom? Vajon nem... "21.) Zsófi a történet jólelku (25.), saját hite szerint tévedhetetlen(27.), de mások szerint is igaz tisztaságú (29.) hercegnoje, aki elolnincs elrejtve semmi (34.), akivel vele van az igazság (42). O azaz ember, aki szeret (41., 51.). Nem igazán meglepo azonban, hogyebben a világban éppen neki nincs önálló léte. Nincs, mert o a kiegészítés, apótlék, a szupplementum maga: " a legsatnyább vagy merev tárgy is mindent szétfeszíto erovel robbanhat széjjel vagy csodásan aktív természetuvé változhatik, ha megadatik az a kiegészítés, amire keres s amire vár. " (31.) Zsófi ereje a kiegészítés ereje: az egésszégömbölyítés, az aktiválás, majd szétrobbantás önfeláldozó képessége.Nem véletlen, hogy az egész történet folyamán éppen o az egyetlen,aki be meri vallani: " szét vagyok " (48.). Azt tényleg nem mondanám,hogy kifejezetten örül ennek, 16 de hogy léte tökéletességébenis kezdettol fogva a ráhagyatkozáson alapult, hogy o, a teremto, teremtményei:anyja, nénéi, a grófno, a Lovag és a Fuharos (szó és tett: nyelvi)muködésének eredménye, az mindvégig világos marad. " Magam talán középre állok ." (47.) - szól a fuharosok távozta utáni elso mondatában." Combom a plédhez tapadt, belülrol fázom, nyílt seb vagyok, büdös vagyok, csatornaszagú " (48). Ennek a történetnek (talán) olyasvalakiáll a középpontjában, akinek magának nincsen közepe, centruma, magva.Végso szerelmi vallomása ebbol a szempontból lesz igazán fontos. " Cafka, rongy áruló ", és " az árulónak halnia kell " (51.) viccelnek- veszélyesen és rituálisan - Zsófi nénéi. "[E] gy fuharos bolondját szereti " (uo. 51.). Zsófi épp ezzel a rövid és magyarázkodó vallomásával,annak a novérek adta értelmezésével kerül túl és felül az oppozíciókon.Szerelme, a Lovag nem nyeri el önálló identitását itt sem, továbbrais a fuharosok bolondja marad ugyan, de a Fuharos is elveszti arcát,visszaolvad társai közé, egy fuharossá vedlik vissza, akitimmár csupán a tulajdona definiál. Egy fuharos. Akinek bolondja van.
Zsófi elsosorban nem a narrátor neve, nem az áldozat neve, nem isa történet központi alakjáé, de még csak nem is az isteni erényeknek,a Hitnek (Fides), a Reménynek (Spes) és a Szeretetnek (Caritas) a legenda szerint életet adó ókeresztény vértanúé, 17 hanem leginkább talán azé a hely é, ahová a szöveg által elobbnyíltan felállított, aztán elobb megfordított majd végképp felszámoltoppozíciók újra meg újra: megint (52.) beíródnak.
És persze Zsófi neve azt jelenti: bölcsesség. Aminek egyetlen adekvátretorikai kifejezoeszközében, a sententiá ban pedig (foleg:Pascal-) idézetei által mindvégig valósággal tobzódik a szöveg. Ebbenaz értelemben és ebbol a szempontból talán nem túlzás azt állítani,hogy ennek a szövegnek tulajdonképpen a központi alakja a középponti alakzata . 18 Balassa Péter - meggyozodésem - nemaz esszéista írásmódot állítólag jellemzo könnyukezuséggel járt el,hanem az újrabeíródás e szöveget leginkább uraló alakzatát fedeztefel s jellemezte igen nagy pontossággal, amikor 1984-es recenziójábanlakonikus tömörséggel úgy fogalmazott, hogy a sententia " a szó tette ". 19 Nos, a sententia a klasszikusés újkori retorikák szerint valóban az: tradíció szentesítette, nagytekintéllyel bíró idézet (aranymondás, bölcsmondás, maxima, gnómé),amely oly módon ékítmény és bizonyíték egyszerre, hogyugyanakkor mindenkire kötelezo parancs és általános érvényu ítélet is egyben. 20 A szöveg szentenciózusidézeteiben tehát a legosibb és legrejtozobb, egyben azonban legbrutálisabbereju beszédaktus dolgozik, amely a szöveg retorikai dimenziójában(a történet szintjén Zsófi funkciójával azonos módon) az ellentétekfelállításának, megfordításának, majd felszámolódásának, végül pedig újrabeíródásának helye.
Ha az idézeteknek a szövegbe történo szerves beolvadása jelen olvasásomelején a történet bonyodalmait tette újra átláthatóvá, akkor mostéppen a történet (éppen csak megérintett) bonyodalmai teszik lehetovéazt, hogy figyelmünket újra az idézetekre , de immár mint sententiákra fordítsuk.
Az olvasás itt véget ér: most kezdodik.
Mindennek értelmében pedig a fuharosok által az idok kezdetén Zsófiékhozeljuttatott titokzatos " szakkönyvek " (33.) nagyon is mellékesneklátszó kistörténete talán arra is figyelmeztethet, hogy a Fuharosok sokkal inkább szól az esélytelen kommunikáció esélyeirol, a jelentésszavatolhatóságáról, a nyelv és a megértés természetérol, mint beavatásrólés valamiféle osi rendrol.
Ám magam is tudom, hogy a kulcs a recepción van , 21 és hogy csak a felhemperedett nyúlba érdemes még egy utolsót belepuffantani.
A nagyvad azé, aki eloször sebzi meg.
III. Modern és posztmodern
Nem mintha bizonyos értelemben és bizonyos szempontból(példának okáért: az enyémbol) nem lenne némiképp mellékes, de haa Fuharosok valamennyire is a corpus reprezentatív darabjánakszámít, akkor én (ebbol a szövegbol, ebben az értelmezésben, Hans-RobertJauss felülmúlhatatlan tömörségu posztmodern definícióját 22 szem elott tartva) úgy látom, hogy a hatástörténet mindent összevetveegyelore nem nagyon siet Esterházy Péter életmuvének utómodernné történovisszaminosítésével.
És nagyon helyesen teszi.
Jegyzetek
1 DE kon FERENCIA V . -eloadás, Szeged, Mojo, 1998. április 18. - Szilasi Lászlóés Odorics Ferenc itt olvasható írásait a Jelenkor 1998. novemberiszámának vendégszerkesztoi abba a számba szánták, ám onnan terjedelmiokok miatt kimaradtak. Kérjük az olvasókat, tekintsék úgy, hogy ekét írás a Pompeji búcsúszámának elválaszthatatlan része. - A szerk.
2 Magveto, Budapest, 1983.
3 Mészöly Miklós: Családáradás .Kalligram, Pozsony, 1995. 11.
4 Hans-Robert Jauss: A költoi szöveg az olvasás horizontváltásában . Ford.: Kulcsár-Szabó Zoltán.In Uo: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok . Szerk.: Kulcsár-Szabó Zoltán. Osiris,Budapest, 1997. 320.
5 Szörényi László: Esterházy Péter: Fuharosok . Mozgó Világ, 1983. 9.; Imre László: Esterházy Péter: Fuharosok . Alföld, 1983. 10., Balassa Péter: Az osi rend (Esterházy Péter Fuharosok címu regényének értelmezési kísérlete) Jelenkor, 1984. 1.; Szegedy-Maszák Mihály: A kimondatlan költészete (Esterházy Péter: Fuharosok) Kortárs, 1984. 1.; NagySz. Péter: A stílus hozadéka (Esterházy Péter: Fuharosok) ÚjÍrás, 1984. 2.
6 Imre László e tekintetben márekkor is különvéleményen volt: dezorganizációt, provokatív inkoherenciátemleget.
7 A megfigyelés Szirák Péter (pillanatnyilagkéziratban lévo) kandidátusi értekezésének megfigyelése. - A köteta korrektúra óta megjelent: Szirák Péter: Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélo prózája. Csokonai, Debrecen,1998. - A szerk.
8 Mindennek értelmében mamár Szegedy-Maszák Mihály nagy ereju összegzésének ("[Esterházy]képes olyannyira egységes hangnemet létrehozni, melyhez foghatót taláncsak Mikszáthnál találunk, egyetlen ívu szerkesztése Kosztolányi szakmaitudását juttathatja eszünkbe, s mindezt össze tudja kapcsolni világfölfogásokgondolati igényu összeütköztetésével, melyre Kemény Zsigmond adottpéldát." [I. m.]) utolsó pontja helytállóbbnak és fontosabbnak tunik,mint az elso.
9 "A szimbolikusan általános kommunikációsmédiumok - az igazság, a szeretet/szerelem, a pénz és a hatalom -olyan szemantikai felszereléseknek tekinthetok, amelyek kódutasításaikkalaz önmagában valószínutlen kommunikációt sikeressé teszik." NiklasLuhmann: Szerelem - szenvedély (Az intimitás kódolásáról) JószövegKönyvek, Bp. 1997. 11.
10 "úgy intézték az emberek, hogyaz legyen igazságos, ami eros", Fuharosok, 44.
11 "én vagyok a párja, az övé vagyok", Fuharosok , 30.
12 A szupplementum fogalmatJonathan Culler: Dekonstrukció (Elmélet és kritika a strukturalizmus után) címu könyvének (Ford.: Módos Magdolna. Bp. 1997.) Írás és logocentrizmus címu fejezete és (részben) az ott hivatkozottirodalom alapján vélem használni. (123-153., foként: 142-148.)
13 Mindezt persze nem lenne nehézösszekapcsolni Michel Foucault hatalomfelfogásával. De itt nem a szövegbenfellelheto némely állítás újdonságát, eredetiségét vagy up to date voltát akarom bizonygatni, csupán feltárni az oppozíciókhozvaló viszonyát, megvizsgálni rajtuk folytatott munkáját. - Egyébkéntazt, hogy "hatalma nemcsak annak van, aki íróasztal mellett ül ésfejléces papirosokat írhat alá. Vannak ám finomabb, megfoghatatlanabb,de igencsak hatékony másféle eszközök is. Lehet séta közbeni csevegésekkel,folyosón odavetett megjegyzésekkel" is hatalmat gyakorolni - A neoavantgarde stílusdiktatúra esélyei címu szövege ( Népszabadság ,1984. január 14., idézi: Kulcsár Szabó Erno: A szépirodalom "újralétesítése". [Esterházy írásmódja és a posztmodern nyelvhasználat kérdései a nyolcvanas években] . Jelenkor, 1995. október, 853-862.) szerint - ekkorramár (még) Szerdahelyi István is felfedezte.
14 A kérdést, amire ez a mondata válaszom, Z. Kovács Zoltán tette fel.
15 Meg "a nyelvértelmezés késomonarchikuskultúrájának" hagyományáé. Bovebben lásd Kulcsár Szabó i. m.
16 "Amíg a teljesség felbomlásátveszteségként tapasztaljuk, addig még a modernségben vagyunk." DieterBorchmeyer: W. Welsch: Unsere postmoderne Moderne . Poetica21 (1989), 212. Idézi Kulcsár Szabó i. m.
17 A keresztény muvészet lexikona .Szerk.: Jutta Seibert. Bp. 1986. Erények és bunök címszó.
18 Mivel a szó szoros értelmébena sententia sem nem trópus , sem nem alakzat :sokan egyszeruen az amplificatio egyik esetének tekintik, tartózkodnéka ' domináns trópus ' kifejezés nyílt alkalmazásától. Mindazonáltala sententia ebben a szövegben valami ehhez hasonló funkcióvalbír. "Kezdettol fogva találkozunk a hosszabb elbeszélést átfogó trópuslehetoségével; Quintilianus az Institutió ban az iróniát úgyírja le, mint amely képes megszabni egy szónoklat egészének színezetétazáltal, hogy olyan hangnemet alkalmaz, mely nem illik az adott szituációhoz,vagy éppen, mint Szókratész esetében, áthatja egy élet egészét." [Quintilianus: Institutio 9. 2. 44-53., idézi Norman Knox: The Word Irony and its Context . 1500-1755. Durnham. N.C.: Duke UniversityPress. 1961] Idézi: >Paul de Man: A temporalitás retorikája .Ford.: Beck András. In: Az irodalom elméletei. I. Szerk.: ThomkaBeáta. Pécs, 1996. 35. - "[M]ind a költészet, mind pedig a próza különbözoformái (...) jellemezhetok annak a domináns trópusnak az alapján,amely a nyelv által nyújtott paradigmaként szolgál egy olyan világvalamennyi jelentést hordozó viszonya számára, amelyet bárki, akie viszonyokat a nyelvben kívánja ábrázolni, felfoghat." Hayden White: A történelmi szöveg mint irodalmi mualkotás. Ford.: Novák György.In: Testes könyv. Szerk.: Kiss Attila Atilla - Kovács SándorS. K. - Odorics Ferenc. Dekon-könyvek, Szeged, 1996. 350.
19 Balassa i. m. 74.
20 Szabó G. Zoltán - Szörényi László: Kis Magyar Retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Budapest,Tankönyvkiadó, 1982. 106., 188., Dr. Sárffy Aladár: A classicusokrhetorikája. Budapest, 1890. 120-122., Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika. IV. XXVIII. Akadémiai, Budapest, 1987. 225.
21 Erre a meglehetosen pontos találtmondatra Szirák Péter hívta fel a figyelmemet.
22 "[E]lfordulás egy aszketikusmodernizmus ezoterikus kísérletétol az érzéki tapasztalat és a megértoélvezet, illetve a boven adagolt szatíra és a szubverzív komikum exoterikusigenlése felé; a szubjektum proklamált halálának átcsapása a szoláristudat határai oldódásának egy polifón Én és Te viszonyra nyíló tapasztalatába;az autonóm mualkotás, az önreferenciális poétika feláldozása a muvészetekneka nagymértékben indusztrializált világ jelenére és médiumaira valórányitása érdekében; továbbá messzemenoen szabad rendelkezés mindenelmúlt kultúra fölött (intertextualitás); a recepcióra és a hatásraáthelyezodo esztétikai érdeklodés; nem utolsósorban a magas- és atömegkultúra olyan elfogulatlan eggyéolvasztása, amely a fiktívet,az imagináriust, a mitikust a kommunikáció médiumaként képes hasznosítani,s technicizált világunk információáradatával szemben felmutatni."Jauss: Az irodalmi posztmodernség. (Visszapillantás egy vitatott korszakküszöbre). Ford.: Katona Gergely. In: i. m. 217.