Harmonia caelestis

Harmonia caelestis

"...édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi tájleírásban."


Harmonia caelestis

részlet

194. Legyünk barátok, mondotta édesapám édesanyámnak. Egy faszt, válaszolta a mamám, és beintett ökölbe szorított kezével. Így ismerkedtek meg. (Kiragadta a pinámat az összefüggéseibôl, háborgott még nagymama korában is.)


Bombitz Attila: Akiről tudunk, akit sohase láttunk

„…mindenre neki kell emlékeznie,

mindenkire, övé az édesanyja

emlékezete, övé, ha akarja, ha nem, az

édesapjáé, övé a szomszédoké, övé az

önkéntes rendőré, minden…"

(Hrabal könyve)


„Rájuk rakódott az idő, a nagyapjuk

ideje, a nagyapjuk nagyapjának az

ideje, a história ideje, az ország ideje…"

(Hrabal könyve)


Esterházy Péter új könyve az összhang, a kölcsönös megértés és a béke regénye. Ellentét nélküli, barátságos jó viszonyt teremt dolgok, világok, és a mondatok között. Igaz és hamis, történelem és történet, regény és könyv közt. Két (vagy több) ember közt. Az apák közt. Az apák és a fiúk közt. Az apa és a fiú közt. E könyv e szentség lelke. Olvasd el újra a második részt, csak hogy tudd, mi az apa feladata. Vagy: mi lesz a fiú feladata. Hogy olyan egy férfi: szerez, megold, ellát, oszt. És mindent el tud helyezni a világban… Nem könnyű feladatok elé állít a Harmonia Caelestis, miközben minden pátoszt és fenségest mellőzve beszél alapvető dolgainkról.


Molnár Gábor Tamás: Az önmegértés szövegisége


A teljes szöveg itt olvasható



„Úgy kellett elvezetni a sírtól. Most már tisztességesen gyászolta a fiát, nem föntről le, hanemsötéten, öklendezve. Édesapám most lett édesapám, mondhatni az utolsó pillanatban.’ (Esterházy 2000, 332). Esterházy Péter 2000-ben közzétett regényében több helyütt is fontos szerepet játszik a ’filius ante patrem’ gondolata (Balassa 2003, 50), vagyis az ok-okozati viszonyok paradoxona: nevezetesen az, hogy az apát csak gyermeke teszi apává. Az okozat tehát az ok oka (az ok okságának az oka). Ez a részben nietzschei ihletű gondolat azonban – mint a fönti idézetből kiviláglik – nem egyszerűen az atya-fiú viszonylat tematikus problémája, melyet egy regény körüljárhat, leírhat, hanem a szövegalkotás technikai, retorikai, sőt nyelvbölcseleti vonatkozásait is érintő komplikáció.


Dérczy Péter: Minden és semmi


„így szólt a fiatalabb az öregebbhez:

»Faterkám, majd belőled is motívumot csinálok.«”


Tudjuk, hogy Esterházy jó néhány éven át írta ezt a regényét (hogy konkrétan mégis mennyi ideig, arról majd később), lehetett tudni – mint a Termelési-regény esetében –, hogy valami nagyobb opus készül-készülődik. Mondhatni, várakoztunk, várakoztunk, miközben valahogy az is „benne volt a levegőben”, hogy alighanem a szerzőnek sem csak egy könyv a könyvei sorában a Harmonia cćlestis; több, fontosabb, „szívéhez közelebb álló”. Mondhatni, nem szerencsés szituáció, felfokozott érzelmek mindkét oldalon, s aztán mi van, mi lesz, ha... De hát nem, a Harmonia cćlestis, bár nem hibátlan mű, lenyűgözően gazdag regény mind formai, mind szemléleti szempontból. Az ötvenéves szerző pályájának egészen bizonyosan legkiemelkedőbb alkotása, azt is mondhatnám (csak olyan hülyén hangzik), hogy összegző mű, az egész Esterházy-oeuvre foglalata, de formai gazdagsága révén egy kicsit két-három évszázad magyar prózájának a gyűjteménye is.

Most, utólag, látható, hogy Esterházy mintha mindig is ezt a – nevezzük egyelőre így – családregényt írta volna, már a kezdetektől. A Harmonia cćlestis szerkezete, az, hogy két könyvre tagolódik, már a Fancsikóban is megtalálható vagy akár a Termelési-regényben.


Bombitz Attila: Harmadik könyv – pastisch

Esterházy Péter: Javított kiadás. Magvetõ Könyvkiadó, 2002


1

Ezek a szövegtöredékek, gondolatdarabok a Javított kiadás megjelenése után közvetlenül, 2002 tavaszán kerültek papírra. Rendszerezésükre azért csak “most” gondoltam, mert a könyv “történetével” szinte párhuzamosan futó politikai lármába fokozatosan beleveszett a “folytatás” rendkívül erős és szuggesztív, ha úgy tetszik: (ön)kritikus hangja. A szubjektív, tocsogóan együttérző kísérőszövegek és a hüvelykujját lefelé fordító demokratizmusok nagyjából ugyanazt az eljelentéktelenítő stratégiát működtették. Miközben tagadhatatlan, hogy ez a hang személyes érintettségén túl is egy ország, egy nemzet történetének aktuális helyzetére kérdezett rá.


Harmonia Caelestis


Ein epochaler Roman, die Geschichte der Aristokratenfamilie Esterházy, erzählt von Péter Esterházy, einem der großen Erneuerer der ungarischen Literatur.



»Mit seinem letzten Werk Harmonia Cælestis tritt Esterházy in die Reihe der populären Bestsellerautoren ein.« Corriere Della Sera


A Harmonia Cælestis a lengyel Angelus-díj jelöltjei között


Harmadik alkalommal osztják ki az idén az ANGELUS Közép-Európai Irodalmi Díjat, melyet az előző évben lengyel nyelven kiadott, legjobbnak tartott közép-európai irodalmi műnek ítélnek oda.



Az idei 14 jelölt között szerepel Esterházy Péter Harmonia cælestis-ének lengyel fordítása /Czytelnik/.


Esterházy Péter nyerte az Angelus-díjat

A Közép-Európai Irodalmi Díjat a Harmonia cælestis-ért kapta a szerző.


Az idén harmadik alkalommal osztották ki az ANGELUS Közép-Európai Irodalmi Díjat, melyet az előző évben lengyel nyelven kiadott, legjobbnak tartott közép-európai irodalmi műnek ítélnek oda.



A Harmonia caelestis lengyel fordítását Teresa Worowska készítette. A kötet a Czytelnik kiadó gondozásában jelent meg tavaly Lengyelországban.