Egy kék haris

Egy kék haris

A "kék haris" természetesen Esterházy híressé vált "kékharisnyájának" (Egy kékharisnya följegyzéseiből) a folytatása, olyan publicisztikát tartalmaz, amelyek folyamatosan reagálnak a napi eseményekre, évfordulókra, frissen megjelent, fontos könyvekre, hozzászólnak vitákhoz, kipécéznek idült ostobaságokat, jellemeznek egy-egy politikust, notórius parlamenti hozzászólót, reagálnak a közvéleményben fel-felbukkanó problémákra, babonákra, sajátos vélekedésre, "párbeszédbe elegyednek" mások írásaival, reagálnak bírálatokra, "megkeresésekre" stb.


Egy kék haris

Részletek az esszékötetből


Olvasó, te utolsó!; A ritmus – dicshimnusz; „Nem vagyok egy Berzsenyi..." – Esterházy Péterrel beszélget Petri György


Olvasó, te utolsó!


Az olvasó én vagyok.

Flaubert nyomán


Nemrégiben, a szokásos tanácskozások egyikén, egység és egyediség, nemzet és Európa, az ismert háziföladatok, valaki, helyes elvi alapvetéssel, úgy vélte, a legtisztább, ha angolul beszél, egy olyan nyelven, amelyet nem az édesanyjától tanult, mert ez az idegenség, ez az otthontalanság könnyebbé teszi a nem magyar résztvevőknek a megértést, nem kell a nyelv egyoldalú cinkosságával küszködni, vagy ha nem teszi könnyebbé, akkor példaszerűen rámutat a nehézségekre, nem fedi el azokat, mint szokás.